Az érintés művészete
Ha szóba kerül a thai masszázs, különösen a ruhában végzett tradicionális ága, vele együtt számos sztereotípia is napvilágra kerül. Egyik ilyen hiedelem, hogy ez a kezelés nagyon fájdalmas nyomásokból, és túlzó intenzitású nyújtásokból tevődik össze vajmi kevés pihenési lehetőséget biztosítva annak, aki kapja. Olykor maga a vendég hiszi azt, hogy amennyiben ez nincs így, nem is lesz hatásos a masszázs, míg mások ugyanezen hiedelmek kapcsán félnek kipróbálni. Járjuk hát körbe elsőként A thai masszázs titkai sorozatunkban az érintés művészetét...
Nos, eredendően a thai masszázs egy buddhista gyógyító tradíció, mely eleve azt feltételezi, hogy a terapeuta a kezelés során mélységesen koncentrál, figyel a vendégére, és nagyon intenzíven jelen van itt és most. Bármi, amit csinál a masszázs során, minden eszköz, fogás, melyet alkalmaz, alapos okkal kerül be a személyre szabott kezelésbe. Pontosan tudja és érzi, min dolgozik (mely szöveti rétegben, területen és milyen irányban) és miért...
8 év kezelői tapasztalatából azt látom, a Gaia Élménybe thai masszázsra érkező vendégek egy olyan kezelési élményt keresnek, melyben van stretching, de ezek a nyújtások, illetve az akupresszúra mélysége is egyfajta komfortzóna határán táncolnak, némileg tágítva azt, s ezzel az esetlegesen beszűkült mozgástartományt is. Sok esetben vékony a határvonal az úgynevezett "jó fájdalom" és a kellemetlen, szélsőséges nyújtás vagy túlzottan hirtelen és mély nyomás okozta fájdalom között. Személy szerint én abban hiszek, hogy nem érdemes átlépni ezt a bizonyos határt, ugyanis akkor életbe lép a szimpatikus idegrendszer "Üss vagy fuss!" reakciója, mely megakadályozza azt, hogy pihenés, feltöltődés érkezzen a kezeléssel a vendég számára.
Egyik, talán a leginspirálóbb tanárom, Gyorgyovics Zoltán ezt nagyon szépen fejezte ki egyik beszélgetésünk során:
Mi vagyunk a kertészek Földanyán. A szív kertészei...
Ez a két mondat valahol a hitvallásom gyökeres részévé vált, s vezérfonalává kezeléseimnek és helyet kapott A hegedű lelke c. írásomban is.
A thai masszázs jellegzetessége, hogy a nyomást testsúlyból indítva fokozatosan adagolják, így nagyon fontos, hogy aki adja, minden pillanatban érzékelje, mekkora ez a súly. A kezelés kezdetén tenyérnyomásokkal feltérképezzük a testet: hol van feszültség az izmokban, melyik terület érzékenyebb, milyen a fascia, azaz a kötőszövetek minősége, s egyáltalán, mi zajlik épp a testben. Ezek a feltérképező első nyomások előhívhatnak szóban is plusz információt a vendégből, olyanokat is, melyek esetleg a masszázst megelőző konzultáció során nem hangzottak el. Emlékek, akár traumák is előkerülhetnek ilyenkor. Az első érintés az első kapcsolódás is egyben, mely jó esetben felépít egy bizalmat a vendégben: el tud lazulni, létre tud jönni egy csodálatos tér, s benne az a bizonyos "szent tánc". Nem véletlenül illetik gyakran az autentikus thai masszázst a "sacred dance" névvel és jelzővel, ugyanis itt a földelő, ritmikus akupresszúra és a jól időzített nyújtások egy csodálatos áramlást hoznak létre... A vendég szinte észre sem veszi, hogy egy esetleges mozgásszervi problémájára válaszul egy sor terápiás pontot kezel szisztematikusan a masszőr, melynek köszönhetően a fagyott váll újra mozog, a teniszkönyök által okozott panaszok elmúlnak, és a váll- nyak- vagy hátfájás is a múlté lesz. Az ő élménye egy szelíd mélyülés és egy a léleknek is jóleső utazás, melynek során kikönnyül a tér, elmúlik a fájdalom, megnő a mozgástartomány, és oldódik a stressz. Itt nincs helye hirtelen, túlzó erejű nyomásnak, mert az ellenállást váltana ki a testben és a lélekben egyaránt. Kellemetlen meglepetés lenne, nem tudna a vendég belepihenni a kezelésbe, elveszne a relaxáció. Modern rohanó világunkban pedig mindenki a béke szigetére vágyik egy masszázs során, s bizony ez az olajos masszázsok mellett egy érzékenyen felépített tradicionális, vagy dinamikus/osteo thai masszázs során is megvalósulhat...